2009. augusztus
Inglourious Basterds - Becstelen brigantyk
Eva Mendes négy pillanata!
Cool!
Britney-nek piszok jól áll így a haja. Szeretem, ha egy csajnak hátul össze van fogva valami csipesszel. Olyan sportosan vagány.
The Last House on the Left - Az utolsó ház balra
Akkor bele is ugrok egyből a közepébe.
Amikor néztem a filmet és nagyjából a felénél tartottam, akkor kicsit féltem attól, hogy nem fogom megkapni a végére azt, ami jár nekem. A megtorlást. A bosszú undorító, de szükséges ízét. Ennek ellenére nem volt gond. Megkaptam és most boldog is vagyok tőle.
Nagyon kemény filmet tisztelhetünk meg ebben a munkában. Sok hasonlóan brutális témájú történettel találkoztam már, de ez kiemelkedően nehéz volt számomra is, és roppant feszült. Izgultam is rajta az első perctől az utolsóig. Pedig általában a remake-ek nem sikerülnek a legjobban, mert mindig túl akarják licitálni az eredetit, ami legtöbbször nevetséges komédiába megy át sajnos. De ebben az esetben kijelenthetem -annak ellenére, hogy nem láttam az eredetit-, hogy méltó utód lett ez a film.
Miről is szól? Az alapsztori az, hogy van egy család, akik éppen a nyaralásukat töltik a hétvégi házukban. Minden jól megy, nagyszerű családi idill van kibontakozóban. Aztán egyik délután a házaspár tinédzser lánya úgy dönt, hogy elmegy a közeli városkába és meglátogatja az egyik barátnőjét. Így is történik. Elvannak, beszélgetnek és arról ábrándoznak, hogy milyen jó is lenne jól beszívni. És mintha Isten küldte volna a srácot, aki éppen ott volt abban a boltban, ahol a csajok beszélgettek. A csávó közölte, hogy neki van füve, de nincs nála, hanem a lakásában van. El is mennek érte együtt, de ha már ott vannak, ki is próbálják a cuccot. Tökéletesen érzik magukat tőle addig a pillanatig, amíg be nem toppan a srác szociopata apja és annak bandája, mert utána megkezdődik a lányoknak az, amit Jézus esetében passiónak hívunk. Kínozzák őket, megverik őket, majd az egyiket meg is erőszakolják. A két lány közül az egyik meghal, a másik pedig menekülés közben kap egy lövedéket a hátába. A gyilkosok ezután szintén menekülőre fogják, de előtte bemennek egy közeli házba, ahol megtalálják a hűtőszekrényen annak a lánynak a fényképét, akit az előbb öltek meg. A házigazdáknak sem kell sok, hogy észrevegyék a kapcsolatot az eltűnt lányuk és az újdonsült vendégek között.
Hogy őszinte legyek, ennyire már régen fogott meg horrortörténet. Finoman ki van dolgozva az első képkockától az utolsóig. A szereplők nem játszák túl magukat, és nem követnek el hihetetlen dolgokat. Gondolok itt arra, hogy a filmben szereplő békés házaspár, nem változik át Rambová és veri szét a náluk sokkal rutinosabb gyilkosokat, hanem keményen megszenvednek velük. Aztán a vágások is elég feszesre, csalósra sikerültek. Néha olyan beetetősek. Azt hiszed, hogy most meg fogsz ijedni, mert a kamera már úgy mozog, meg a zene is fokozódik, erre semmi. Aztán másszor meg tök nincsen felfokozva a jelenet és hirtelen történik valami. Nagyon idegtépő ez. De pont ezért jó.
Aztán.
Azt olvastam több kritikában, hogy kemény volt az erőszakolós rész. Hát, emberek. Ezt csak az mondja, aki nem látta még a Visszafordíthatatlan című filmet. Azután ez az erőszakjelenet csak egy romantikus légyott lenne. Itt nem éreztem azt a fajta gyomorforgást, mint annál a filmnél.
De amúgy nagyon rendben volt minden. A szereplők is többnyire jól alakítottak, különösen a fiatal főszereplő csaj. Elég hitelesen nyöszörgött és szenvedett. Néha már ki is ment a fejemből, hogy ez egy film.
Apropó film. A történet feltette nekünk a nagy kérdést. Vajon mi mit tennénk abban a helyzetben, ha megtudnánk, hogy éppen azokat az embereket látjuk vendégül a saját házunkban, akik megerőszakolták és megkínozták a lányunkat? Bosszút állnánk? Én most azt mondom, hogy nem. De valójában igen. Szétcsonkolnám azt, aki ezt tenné a lányommal.
Tehát mindent összevetve nagyon tetszett a film. Ritkán van az, hogy jól érzem magam egy horror végén. Itt minden oké volt. Nem úgy mint a Martyrs esetében vagy az Eden Lake-nél. Itt elnyerte a gonosz a méltó büntetését. Ott nem. Viszont itt igen és ez jó.
"ground -o- meter"
IMDB: 6.8/10
J's P:********9*
Terminator Salvation - Terminator: Megváltás
Az a helyzet, hogy nekem tetszett ez a film. (Viszont megint készülődik egy óriási DE.) De annak tudatában, hogy a Terminator-franchise 4. részéről van szó, már korántsem olyan nagy az örömöm. Mert az első és a második rész zsenialitását nem tudja szinte semmi hasonló témájú film sem felülmúlni, nemhogy egy gyenge harmadik rész vagy egy kicsit erősebb, de semmitmondó és tartalmatlan negyedik rész.
Mert sajnos a negyedik rész eléggé üres volt. Sem Christian Bale, sem pedig a forgatókönyv nem tudta betölteni ezt az űrt, amit a film nézése közben éreztem. Pedig Bale-t még imádom is, de itt valahogy csak egy sima akciósztárrá változott át és nem töltötte meg a karakterét semmivel. Nem tudtam elhinni neki, hogy ő az a nagy John Connor, akiért még én is tűzbe tenném a kezem, ha a skynet-et kellene seggbe rúgni. Egyszerű volt és ez kinyírta az egészet. A másik hiba meg tényleg a történet szegénysége volt. Mert miről is szól ez a film? A fene tudja. Valami rádiójelet találtak ki, ami megbénítja a skynet robotjait és így könnyebb őket levadászni. Meg John Connor azért harcol, hogy visszaküldje a saját apját a múltba, hogy aztán összeboronálódjanak az anyjával. Ja, és van itt egy pasas, aki meg félig robot. Nem akarok poénokat lelőni, de nagyjából ennyi. Kicsit több dolgot szerettem volna látni a skynetből, meg az egésznek a hátteréből.
Amire viszont nem lehet panasz, az a látvány. Az valami kiváló. Bár, több helyen olvastam, hogy sokan nem így képzelték el a filmbeli jövőt, hanem egy sokkal sötétebb, szörnyetegebb világot szerettek volna látni. Nekem mondjuk így is oké volt, de kicsit lehetett volna kiégettebb. Mert így olyan sima poszt-apokaliptikus volt, mint például a Doomsday-ben. Szóval, annyira nem ijedtem meg egyszer sem. Na meg PG-13-as besorolás. Ki volt az a félidióta, aki egy Terminátor-filmet nem 18-as karikával akart látni. Hadd verem le a veséjét!
Tehát.
Nekem ez most csak 7 pont, mert szerintem ez egy sima akciómozi, amibe összerángattak egy pár nagyobb arcot és jobban ráköltöttek a CGI-re, többet mint egy átlagos filmnél. Egyébként nagyon jó akció meg minden, de Terminator-mozinak kevés.
"ground -o- meter"
IMDB: 7.0/10
J's P:******7***
The Soloist - A szólista
Ez a film egyértelműen 2009 'feelgood' filmje. Annyi biztos. Jamie Foxx és Robert Downey Jr. tökéletes alakítása, valamint az érzékeny témaválasztás és persze a pompás zene, mind nagyon sokat tettek hozzá az egész film szellemiségéhez.
A történet arról szól, hogy van egy újságíró (Downey), aki az LA Times-nál dolgozik és egy átlagos napon összefut egy furcsán viselkedő, furcsán kinéző hajléktalannal (Foxx), aki éppen egy olyan hegedűn játszik, amin csak két húr van. Persze őt ez nem zavarja. Kicsit szétszórtnak és zavarodottnak tűnik a pasas, de kiderül róla pár mondatból, hogy nem is hülye ő, hanem zseni. Nagyszerű zenész volt, amikor még "rendes emberként" élt és még egyetemre is járt. Pár mondat után az újságíró érdeklődését egyre jobban felkelti az utcán lakó ember személye, így eldönti, hogy cikket ír róla. Az idő múlásával meg egyre szorosabb kapcsolat alakul ki kettejük között a találkozásaik alkalmával. Úgy durván ennyi az, amit ízelítőnek le lehet írni.
A film nagyon jó. Nekem roppantul tetszett. Lényegében az a mondanivalója, hogy vegyük már végre észre, hogy a hajléktalanok is emberek és lehet, hogy igazi tehetségek is lapulnak közöttük. (Bár, ez kicsit paradox. Ugyanis, ha olyan marha nagy tehetségek volnának bármiben is, akkor nem lennének homeless-ek.) Ez a történet valójában a barátságra mutat rá, ami két ember között létrejöhet, akár társadalmi hovatartozástól függetlenül is. És persze a zene szeretetére. Ettől a filmtől -komolyan mondom- kedvem támadt klasszikus zenét hallgatni.
Szóval nagyon bejött a zene. Végig csellón vagy hegedűn játszik Jamie Foxx karaktere és kiváló darabokat ad elő velük. Különösen a film közepén van egy rész, amikor az újságíró elviszi az emberünket egy hangverseny főpróbájára. Na, az nagyon szuper volt.
Aztán, mint ahogyan az elején is mondtam: Downey előtt le a kalappal, mert nagyon szuper színész. Tökéletesen hozta az érdeklődő és szenzációhajhász, de mégis emberi sajtóst. Viszont Jamie Foxx-nak sem kell visszaadnia az oscar-szobrot, mert kiváló alakítást nyújtott ő is a zavarodott csöves szerepében.
Nagyon ajánlom a filmet mindenkinek. Aki szereti a fent említett színészeket és a klasszikus zenét egy kis Los Angeles-i feelinggel egybeolvasztva, akkor annak meg kell néznie. Nem fog benne csalódni.
Itt a trailer:
"ground -o- meter"
IMDB: 7.0/10
J's P:********9*
Annie Hall
Megnéztem ezt is. Azt gondoltam először, hogy valami tipikus erőltetett Woody Allen-es filmet fogok látni, olyan poénokkal amiket nem is szeretek. De rosszul gondoltam. Ez egy kiváló film, amiben rengeteg szarkazmus van és görbe tükröt is mutat a szerelem értelmezésének. Persze még van itt egy jó adag depresszívitás is, amit Woody filmjeinek nagy része jellemez.
A sztori egy New York-i zsidóról szól, akinek zavaros nőügyei vannak és semmi sem tetszik neki igazán. Szinte kiállhatatlan a viselkedése néha, néha már olyan mintha haragudna a világra. Persze ő sem tudja megmagyarázni az okát, egyszerűen csak minden a bajára van. És Woody Allen meg zseniális erre a szerepre. Kiválóan hozza ezt a kicsit ellenszenves, de mégis szerethető irónikus figurát.
A filmben rengeteg jó duma is elhangzik. Ilyen például: "az a klub, amelyik felvenne magába tagnak, abba nem is mennék..." vagy "Vessenek a mókusok elé!" Ilyenek.
A szereplők meg mind, egytől-egyig nagyon jól alakítottak. Diane Keaton is brillírozott Annie szerepében. Egy kicsit szétszórt hippi-szerű nőt alakít, aki szinte teljesen ellentéte a konzervatív Woody-nak és ez elég sok konfliktust okoz közöttük. Persze a poénoknak is ez a különbség ad atmoszférát.
Egyetlen egy dolog van talán, amit nehezményeztem, az pedig a sztori hossza. Lehetett volna még hosszabb, vagy 20 perccel legalább. Ez a másfél óra szerintem elég befejezetlen volt. Vagy csak én láttam így?
"ground -o- meter"
IMDB: 8.2/10
J's P: *******8**
Megoldatlan egyenletek - Higher Learning
Ez a film is nagy kedvenc volt régen. Viszon most, hogy újranéztem, rá kellett eszmélnem, hogy ez egy igen-igen gyermeteg munka a rasszizmusról és a diszkriminációról.
Az alapsztori az, hogy van egy egyetem amerikában, ahová mindenkit felvesznek bőrszíntől és származástól függetlenül, sőt még külföldieket is. (Ma már mindenhol így van, de ez a film régi) Ez pedig a Colombus egyetem. (Már a név is vicces, mi? Colombus forog a sírjában picit.) Ebbe az iskolába mindenféle ember jár. Van itt férfi és nő is, van fekete és fehér, van zsidó és neonáci valamint japán és még sorolhatnám. A film arra éleződik ki, hogy bemutassa, hogy ez a sokféle nép, mennyire nem tud egymással kijönni a faji előítéleteik miatt vagy éppen a nemi különbségek miatt. A feketék folyton háborognak, hogy őket mindenki lenézi és csak a negatív hozzáállást kapják a környezetből, a lányok a emancipáció miatt aggódnak és férfi-ellenes klubokba tömörülnek, ahol egymást hülyítik a baromságaikkal. A hülye neonácik meg világhatalomra akarnak törni és mindenkit kiírtani. Tehát mindenkinek meg van a kis motivációja ahhoz, hogy ne legyen semmilyen közösségbe való.
A film egyébként nem tud semmit sem tanítani, mert nagyon gyenge. Természetesen az idiótának beállított skinhead-eket azonnal földbe döngöli a forgatókönyv, és országos hülyét csinál belőlük, meg az egyik lány is leszbikus lesz a sztori végére, úgyhogy a baromsági index tényleg elég magas. Aztán a néger fiatalok megjelenése is hagy maga után kivetnivalót. Például Busta Rhymes itteni karaktere mit keres egy egyetemen? Ezt sosem fogom megérteni. Mert az, hogy a mindíg rebellis, lázadozó Ice Cube által megformált fickó suliba jár, az még oké, de ez a félidióta, aki álladóan verekszik és úgy beszél mint egy csöves... Hááát...
De leginkább azon vagyok fennakadva, hogy a Michael Rapaport által megformált Remi, egy igazi senkinek van beállítva és mivel olyan elesett gyerek szegény -a saját balfaszsága miatt-, ezért a szélsőségek felé kell törvényszerűen fordulnia a film szerint. Szerintem ez a következtetés elég gagyi, de már megszokhattuk a hollywood-i produkciókban az efféle sarkítást.
Egyébként egyszer nézhető simán a film, mert azért jól szemlélteti azt a helyzetet, amilyen világ jönni fog majd. A különböző népcsoportok keveredése nem lesz egyszerű dolog és biztosan előítéletekkel lesz tele. Én nem vagyok szélsőséges ember, de nem is kívánkozok máshová, hogy vendég legyek. Itthon akarok lenni az olyan emberek között, akik az én kultúrámat osztják és ugyanazt a nyelvet beszélik. Itthon akarok lenni, a hazámban.
"ground -o- meter"
IMDB:6.2/10
J's P: ****5*****
Megint Vanessa
Most már kezdem kicsit szégyellni, hogy ennyire elveszi az eszemet Vanessa. De most erre a képre is mit lehet mondani? Nekem annyi jut eszembe, hogy "Te Cukor, én megeszlek" :)
